Egy ügy két domain

A taxiplus3.hu és a taxiplusz3.hu domain nevet Eperjessy Szilvia magánszemély igényelte 2013. március 11-én.

Az igénylések ellen kifogást nyújtott be határidőn belül a TAXI PLUS Hungary Szolgáltató Kft.(„Panaszos”).

A Panaszos kifogásában előadta, hogy 2010. óta működő szolgáltatása „TAXIPLUS” kereskedelmi néven széles körben ismert. Az elnevezést egyrészt a cégnév védi, másrészt M1002095 "lajstromszámon" 2010 7.7 óta színes ábrás védjegy domináns elemeként is védelmet élvez. Álláspontja szerint nemcsak a Polgári Törvénykönyvbe és a Védjegytörvénybe ütközne a delegálás teljesítése, hanem a kereskedelmi névre tekintettel egyúttal megtévesztő is lenne. Előadta továbbá, hogy engedélyével került delegálásra a taxiplus.hu domain név is, amelyet saját szolgáltatása érdekében használ. A Panaszos mindkét nevet saját maga részére is kérte delegálni.

Az Igénylő magánszemély helyett a bejegyzés alatt álló Plus 3 Europe Zrt. képviselője, Papp László vezérigazgató válaszolt, szintén közös levélben. Előadta, hogy „Plus3 Taxi” kereskedelmi névvel kíván vállalkozást indítani a „közeljövőben”. Kifejtette, hogy szerinte az általa választott név számottevően különbözik a Panaszos kereskedelmi nevétől, és érveivel cáfolta a Panaszos kifogásában foglaltakat. Álláspontja szerint a plus3 illetőleg a plusz3 toldatok kizárják a „félreértéseket”, és mivel szóvédjegye nincs a panaszosnak, így az igénylés nem ütközhet a Vt. rendelkezéseibe sem.

Az Igénylő, a Panaszos azonosságára, továbbá arra tekintettel, hogy a két igényelt domain név között mindössze egy betű az eltérés, a TT a panaszokat összevonta, és közös állásfoglalásban határozott róluk.

A TT elsőként azt a jogi helyzetet értékelte, hogy az igénylő személye és a panaszra reagáló, bejegyzés alatt álló társaság nem azonos, és semmilyen iratból, meghatalmazásból nem derül ki a felek közötti kapcsolat. A TT ennek megfelelően úgy értékelte, hogy az igénylő nem terjesztett elő érdemi védekezést, és döntését a rendelkezésre álló, továbbá a nyilvánosan elérhető adatbázisokból származó információk alapján döntött.

Az igénylésre válaszoló Plus 3 Europe bejegyzés alatt álló társaság érveit a TT nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a személyszállító szolgáltatás engedélyhez kötött tevékenység, így semmilyen relevanciája nincs annak, hogy az Igénylőhöz jogilag nem kapcsolódó társaság a „közeljövőben” milyen szolgáltatást tervez. A TT e tekintetben külön hangsúlyozza, hogy nem foglal állást azokban a kereskedelmi- és versenyjogi vitákban, amelyek eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik, döntésében kizárólag azt vizsgálta, hogy az Igénylő (magánszemély) részére delegálható-e olyan domain név, amely egy számjegyben illetőleg egy betűben különbözik egy kereskedelmi névtől.

Bár a Panaszos az 1997. évi XI. védjegytörvény (Vt.), valamint az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) névhasználathoz fűződő személyiségi jogi rendelkezésére hivatkozott, a TT figyelembe vette a 1996. évi LVII. versenytörvény jellegbitorlásra vonatkozó rendelkezéseit is. A Tanácsadó Testület eljárása során a domain név jogellenességét és megtévesztő jellegét vizsgálta.

A TT állandó gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy önmagában a cégnév védelme (névkizárólagosság) kiterjed azokra a domain nevekre is, amelyek minimális mértékben, megkülönböztető jelentéstartalom nélkül kapcsolódnak a névhez. Ebbe a kategóriába tartoznak az eltérő helyesírású vagy kiejtésű alakok, az elütések, továbbá azok a kiterjesztések is, amelyek nem változtatják meg nyelvi leleménnyel az alapkifejezés értelmét.

Jelen esetben a Panaszos nemcsak azt igazolta, hogy bejegyzett cégneve a „taxiplus” kifejezés, hanem azt is, hogy kereskedelmi névként használja a színes ábrás védjegy domináns elemét. Ugyancsak kereskedelmi tevékenysége előmozdításával használja a kifejezést domain névként is ( http://www.taxiplus.hu/ ).

Az Igénylő nem terjesztett elő olyan érvet vagy információt, amelyből azt lehetne vélelmezni, hogy magánszemélyként, magáncélra kívánja használni a domain nevet. Éppen ellenkezőleg, a válaszoló, bejegyzés alatt álló gazdasági társaság egyértelműen arról nyilatkozott, hogy az igénylővel azonos szolgáltatásként kívánja használni a domain nevet.

A TT szerint a fenti körülmény utal arra, hogy amennyiben bejegyzésre kerül a válaszlevelet küldő társaság, továbbá amennyiben valóban beindítja a szolgáltatását, a megtévesztő jelleg egyértelműen megállapítható lenne. A jelen esetben azonban még ezekben a kérdésekben a TT szerint nem volt szükséges állást foglalni, hanem önmagában a névkizárólagosság és a védjegyoltalom védelme miatt sem delegálhatók más személy számára az igényelt domain nevek.