Jogi kiskapu a védjegyek kijátszására!?

Jogi kiskapu a védjegyek kijátszására!?

Olyan egyértelmű kérdésekre adott választ az ISZT TT október 30-i ülésnapján, amely hosszú ideje megosztja a domainipar szereplőit. A döntés alapján megszűnhet a védjegyek irányában gyakorolt védettség a .hu névtérben.

A gogo.hu domain név iránt Vaszari Péter 2009. június 30-án nyújtott be prioritás nélküli igénylést.

Az igénylést a Nyilvántartó a hatályos Domainregisztrációs Szabályzatba ütközőnek találta. Álláspontja szerint a „gogo” szóra Magyarországra is kiterjedően, érvényben lévő EU közösségi védjegyek vannak, pl: 004565941, 0972762, 0954700, 0952270 lajstromszámon. A Szabályzat 2.3.2. pontja kiterjed a védjegyekre is, és mivel Magyarországon a közösségi védjegyek érvényesek, függetlenül attól, hogy közösségi védjegyek esetén nem a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) adja ki a vonatkozó okiratot, az Igénylőnek a védjeggyel megegyező szövegű domain használatára megfelelő jogosultságot kell igazolnia, ennek hiányában a kérelem a Szabályzat 2.2.1. és 2.2.2.a. pontja alapján nem teljesíthető.

Az elutasításra reagálva az Igénylő kifejtette, hogy a Szabályzat 2.2.1. és 2.2.2. pontjai szerint egy domain névfoglalás akkor nem felel meg a Szabályzatnak, ha jogellenes, vagy sérti a védjegy tulajdonosok érdekeit. Úgy véli, hogy csak akkor köteles a regisztrátor megtagadni a domain igénylést, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék. Mivel az Igénylőnek nem célja a domain névvel bárminemű üzleti tevékenységet folytatni, csak kizárólag magán oldalt akar létrehozni, amelyen nyilvános naplót kíván nyitni, amelyben munkájával és hobbijával kapcsolatban kíván cikkeket írni, ezzel növelve webprogramozói szakmai hírnevét, e tevékenységével bevételre nem fog szert tenni, ezért álláspontja szerint nincs alapja az igénylése elutasításának.

Választásának oka, hogy egyszerű és könnyen megjegyezhető szót kívánt domainnek, ezért keresett négybetűs ismétlődő szótagos domain nevet.

Előadta még, hogy a kihirdetés ideje alatt kifogás az igénylésével szemben nem érkezett, ezért a domain részére bejegyzendő.

A Tanácsadó Testület (TT) elé utalt ügyben a TT az alábbi kérdések eldöntését látta szükségesnek:

1./ Megtagadhatja-e a domain bejegyzését a Nyilvántartó, ha bejelentés nélkül, hivatalból észlel jogsértésre utaló tényt, helyzetet, adott esetben valamely védjegy esetleges sérelmét? Jelentősége van-e ebben az esetben annak, hogy a nem prioritásos igénylés várakozási ideje alatt kifogást az igényléssel szemben nem terjesztettek elő?

A TT elvi éllel leszögezi, hogy Magyarországon a jogszabályok betartása minden személy és szerv alkotmányos kötelessége. Ezért a domainregisztrációs eljárásban közreműködő szervezeteknek, személyeknek is kötelessége a jogellenes állapot létrejöttének megakadályozása illetve az ilyen helyzet megszüntetése.

A domain regisztrációk nagy száma, az eljárás rövid határideje, általánosságban az eljárás jellege azonban nem teszi lehetővé a delegálás során minden jogellenes állapot észlelését vagy ilyen helyzet veszélyének felismerését, ezért etekintetben a Szabályzat bizonyos pontjai pl. a 2.3.5. pont, a Regisztrátor és a Nyilvántartó felelősségét kizárják, korlátozzák, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne nevezetteknek intézkedési lehetősége, ha jogellenes helyzetet vagy ennek lehetséges bekövetkezését észlelik. Ugyanakkor a domain név választásával kapcsolatos felelősség a Szabályzat 2.3. pontjaiba foglaltak szerint az Igénylőt terheli.

A TT álláspontja szerint tehát a Nyilvántartó és a Regisztrátor jogosult és köteles a jogellenes helyzet megakadályozása illetve megszüntetése iránt a jogszabályok és a Szabályzat keretei között intézkedni. Mivel ez egy általános kötelezettség nem kizárt az intézkedés bejelentés vagy kérelem hiánya esetén sem.

2./ Védelemre jogosult-e ebben az esetben a közösségi (uniós) védjegy ? 

Magyarország mint az Európai Unió tagja, kötelezettséget vállalt az uniós szabályok betartására is. Az európai közösségi védjegyek oltalmáról szóló 40/94/EK tanácsi rendelet a magyar jogrendszer része, betartása és betartatása tehát általános kötelezettség. Ennek alapján a közösségi védjegyek, a Magyarországon bejegyzett védjegyekkel azonos védelmet élveznek.

3./ A regisztráció, a védjegy sérelemlehetősége esetén kizárólag csak akkor tagadható meg, ha az Igénylő gazdasági tevékenysége kapcsán használja a domaint vagy a megtagadás alapos magánhasználat esetén is? 

A tárgyi ügyben a, a közösségi védjegyekre is kihatóan, a TT változatlanul érvényesnek tartja a 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalásában rögzítetteket:

„Amennyiben az igény előzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett domainnel azonos domain delegálására vonatkozó igényt, a Regisztrátor kizárólag abban az esetben köteles a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető domainnév delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának a jogait, ha a domain igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék.”

Az elvi állásfoglalás indoklása szerint „Ha a más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal, a regisztrátornak a regisztrációs szabályzat 5.6 pontja értelmében a delegálást meg kell tagadnia, az igénylőnek pedig másik nevet kell választania domainje azonosítására. A szabályzat e rendelkezései alapján a regisztrátort a delegálás visszautasításának kötelezettsége csak a „gyanúra” nyilvánvalóan okot szolgáltató esetekben terheli.”

Jogellenesség gyanújának elbírálásánál a TT figyelembe veszi a védjegy árujegyzékét is.

4./ A fentiekre adott válaszok alapján, a tágybani igénylés teljesíthető-e?

A tárgyi ügyben a Nyilvántartó nem indokolta, illetve nem jelölte meg, hogy a domain regisztráció megtagadása során milyen „gyanúra” nyilvánvalóan okot adó tényekből, bizonyítékokból következtetett arra, hogy az Igénylő a lajstromozott védjegyekkel megegyező karaktersorozatú domain nevet gazdasági tevékenység körében fogja használni. E körben kizárólag az Igénylő nyilatkozata áll rendelkezésre, amely szerint nem áll szándékában domain üzleti hasznosítása, az kizárólag magánhasználatra fog szolgálni.

Az Igénylő gazdasági tevékenysége hiányában a TT nem lát lehetőséget a jogsértés megállapítására, a „first comes, first served” elv mellőzésére, illetve a delegáció megtagadására. A TT ugyanakkor felhívja az Igénylő figyelmét, hogy a domain, nyilatkozatától eltérő, gazdasági célú használata megalapozhatja jogi felelősségét és a regisztráció visszavonását.

 

A fentiek alapján a Tanácsadó Testület véleménye szerint a domain Vaszari Péter részére delegálandó.

menu
menu