Regisztráljon domain nevet!

Részletes keresés Hogyan válasszunk domaint?

Vírusos a weboldalad - elveszíted domained...

A hazai domain vitarendezés egy egy új elemmel bővült. dr. Halász Bálint, a domain nevek területére szakosodott jogász a szabályozással kapcsolatos észrevételeinek adott hangot összefoglaló cikkében.

A magyar internetes névtér működésének szabályai 2012. január 1-jétől olyan rendelkezésekkel egészültek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy pedofil, erőszakos, adathalász vagy egyéb jogsértő tartalom esetében a tartalomhoz elérést biztosító domain név rövid idő alatt felfüggesztésre, illetve zárolásra kerüljön.

A Domainregisztrációs Szabályzat legutóbbi módosítása révén a .hu alatti alternatív vitarendezés már nem csak akkor vehető igénybe, ha egy domain név önmagában sért valamilyen jogot vagy jogos érdeket, hanem akkor is, ha az alatt jogsértő tartalom érhető el. Ezen eljárás szabályait tartalmazó, szintén 2012. január 1-jétől hatályos szabályzat szerint ilyen ügyekben az eljárást az interneten közzétett káros és jogsértő információk bejelentésére felállított bejelentő szolgáltatás (hotline) működtetője indíthatja meg, dönteni pedig az ún. Hotline Döntnöki Fórum hivatott. A viszonylag gyors eljárás végén az adott domain név akár zárolásra is kerülhet, ami azt jelenti, hogy a domain név technikai működése felfüggesztésre kerül, azaz az alatt többé nem érhető el a korábbi tartalom. Emellett a domain név átruházhatósága is felfüggesztésre kerül, azaz azt nem lehet majd átadni másnak.

A tavalyi évben Magyarországon is nagy felháborodást keltettek azok a honlapok, amelyeken volt barátnők, barátok többnyire meztelen, esetenként pornográf felvételeit közölték egyéb személyes adataikkal együtt (lásd pl. az [origo] cikkét). Ezekben az ügyekben az akkor hivatalban lévő adatvédelmi biztos feljelentést is tett személyes adatokkal való visszaélés miatt.

Habár a fenti esetben a honlapok üzemeltetői hamar más külföldi végződések alatti domain nevek alá költöztették honlapjaikat, felmerült az arra vonatkozó igény, hogy az ilyen jogsértő tartalmak elérhetőségét a hozzájuk hozzáférést segítő domain nevek lekapcsolása útján is rövid időn belül meg lehessen szüntetni. A Hotline Döntnöki Fórum (HDF) eljárása erre lesz hivatott.

A Hotline Döntnöki Fórum

A .hu Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) szerint a Hotline Döntnöki Fórum

„Az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működő, független döntnökökből álló bíróságon kívüli vitarendező szolgáltatás, amely a delegált domainek alatt közölt jogellenes információ, az információval kapcsolatos jogellenes magatartás, vagy a más jogát vagy jogos érdekét sértő információval kapcsolatos bejelentés esetén, a Nyilvántartóval együttműködési megállapodást kötött, Magyarországon erre a célra fenntartott bejelentő szolgálatok (hotline) kérelme alapján a rá vonatkozó külön eljárási szabályzat alapján járhat el."

A HDF eljárási szabályzata egyelőre nem sorolja fel azokat a hotline szolgálatokat, amelyek jogosultak lesznek az eljárás megindítására, azonban az ISZT-től kapott tájékoztatás szerint ezek között hamarosan megtalálható lesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, valamint a Puskás Tivadar Közalapítvány kezelésében működő Biztonsagosinternet.hu. Az ISZT-től kapott tájékoztatás szerint a vonatkozó együttműködési megállapodások aláírását követően kezdheti meg a munkát a HDF.

A HDF-et az Alternatív Vitarendező Fórum működteti, amely a domain nevek delegálást követő alternatív vitarendezési eljárásokkal összefüggésben is eljárt. A HDF elé kerülő kérelmekről független döntnökök fognak dönteni, akik egy listáról kerülnek kijelölésre. A HDF eljárási szabályzata szerint a döntnökök listája az Alternatív Vitarendező Fórum honlapján elérhető, azonban jelen cikk írásakor sem ez a lista, sem más, a HDF-re vonatkozó információ nem volt még megtalálható ezen a honlapon. Döntnökök lehetnek azok a legalább 30. életévüket betöltött, egyetemi diplomával rendelkező, elismert szakértők, akik a büntetőjog, a személyiségi jogvédelem, a személyes adatok védelme, az informatika illetve az internetre vonatkozó jogi kérdések területén való jártasságukról már korábban kellő tanúbizonyságot tettek. A döntnököket hotline szolgáltatok működtetői, valamint az ISZT vezetőjének javaslatára az Alternatív Vitarendező Fórum vezetője kéri fel e feladat ellátására. A döntnökök függetlenül járnak el és e minőségében díjazásra nem tarthat igényt.

A HDF eljárása

A HDF eljárási szabályzata szerint az alábbi tartalmak minősülnek jogsértő információnak:

a) hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom (pl. személyről készült fénykép, video-, hangfelvétel, vagy egyéb személyes adat hozzájárulás nélküli közzététele);
b) pedofil tartalom;
c) zaklatás;
d) rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom;
e) erőszakos tartalmat megjelenítő tartalom;
f) drogfogyasztásra csábító tartalom;
g) terrorcselekményre felhívó, terrorcselekményt népszerűsítő, elősegítő tartalom;
h) adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak
kategóriájának valamelyikébe tartozó [...] jogellenes információ, az információval kapcsolatos jogellenes magatartás, vagy a más jogát vagy jogos érdekét sértő információ."

A HDF eljárása teljesen elektronikus, mind a kérelmet, mind a védekezést e-mialben lehet benyújtani a HDF-nek, amely a döntését is elektronikusan közli az érintettekkel. Az eljárás kérelmezője a hotline szolgálat üzemeltetője, nem pedig az, aki jogait megsértve érzi. A kérelmezett annak a domain névnek a bejegyzett használója, amely alatt a jogsértő információ elérhető. Az eljárás ingyenes.

Az eljárás megindításához a kérelmezőnek többek között igazolnia kell, hogy előzetesen kísérletet tett a jogsértő információ eltávolítására. Így különösen azt kell igazolni, hogy erre az ún. értesítési-eltávolítási eljárás útján tett kísérletet, illetve, hogy az adott domain név használójának írt megkeresés nem vezetett eredményre. (Az értesítési-eltávolítási eljárást az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza. Ez az eljárás leegyszerűsítve szerzői jogokat sértő vagy védjegybitorló tartalmak esetén vehető igénybe, továbbá ebben az esetben a tárhelyszolgáltató feladatává teszi az ilyen jogsértő tartalom eltávolítását. Ez az eljárás ugyanakkor nem vehető igénybe domain nevek lekapcsolására.)

A kérelmezőnek az eljárás megindításakor egyebek mellett arról is nyilatkoznia kell, hogy az adott domain név alatti közölt jogsértő információról elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott archív mentést készített.

A kérelem két munkanapon belül előzetes formai vizsgálatra kerül. Amennyiben az nem tartalmazza a kötelezően előírt tartalmi elemeket, úgy kérelmezőnek két munkanapos hiánypótlási határidő áll rendelkezésére. Ezt követően a HDF vezetője az eljárás megindításáról értesíti a kérelmezőt, a kérelmet pedig annak mellékleteivel együtt megküldi a domain név használójának, azzal a felhívással, hogy arra vonatkozóan három munkanapon belül terjessze elő álláspontját, vagy szüntesse meg a domain név alatt közölt jogsértő információhoz való hozzáférést. A HDF vezetője egyidejűleg értesíti a .hu nyilvántartóját is az eljárásról, amely a domain név átruházásának lehetőségét felfüggeszti. A HDF eljárási szabályzata szerint, ha a domain név használója nem válaszol érdemben, vagy a jogsértő információhoz való hozzáférést nem szünteti meg, úgy vélelmezni kell a kérelemben foglaltak elismerését. A döntnökök kijelölésére a domain név használója válaszának beérkeztét követő (vagy ennek elmaradása esetében az erre vonatkozó határidő eredménytelen elteltét követő) két munkanapon belül kerül sor. A döntnökök ezt követően a kijelölést követő öt munkanapon belül döntenek, szavazattöbbséggel.

A HDR eljárási szabályzat szigorúan szankcionálja azt, ha a domain név használója, illetve az adminisztratív kapcsolattartó által megadott email-cím valótlan vagy egyéb okok miatt nem működik. Ez a domain név törléséhez vezethet.

Amennyiben a domain név használója a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül a jogsértő információhoz való hozzáférést megszünteti, akkor az eljárás érdemi döntés nélkül megszűnik, azaz a domain név továbbra is eredeti használójának kezelésben marad. Ez alól azonban van egy kivétel, nevezetesen ha ugyanazon domain névre az elmúlt fél éven belül már nyújtottak be kérelmet. Ebben az esetben akkor is érdemben dönt a HDF, ha a jogsértő információhoz való hozzáférés megszüntetésre került.

Az érdemi döntést a döntnökök a felek előadásai, valamint az interneten egyébként elérhető információk alapján hozzák meg. Amennyiben a döntnökök a kérelmet alaposnak találják, akkor a domain név felfüggesztésére és zárolásától döntenek. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítják. A döntést indokolni kell. A domain név felfüggesztése és zárolása – habár ezt az HDF eljárási szabályzata nem tartalmazza és a DRSZ is csak a felfüggesztést definiálja – azt jelenti, hogy a domain név technikai szolgáltatása szünetel, azaz alatta mindenféle tartalom- és egyéb szolgáltatás (pl. email) megszűnik, de a használójának személye változatlan marad.

A HDF eljárási szabályzat szerint a domain név használója a felfüggesztés és zárolás visszavonása céljából a kérelmezőhöz, azaz a hotline üzemeltetőjéhez fordulhat. Ha utóbbi a domain név további felfüggesztését és zárolását már nem tartja indokoltnak, úgy azt a .hu tartomány nyilvántartójához bejelenti, amely a felfüggesztést és zárolást megszünteti.

A HDF eljárási szabályzata ugyan nem rendelkezik egyéb „jogorvoslati" lehetőségekről, azonban e vonatkozásban a DRSZ azt tartalmazza, hogy a domain név használója bírósági eljárást kezdeményezhet az eljárást kezdeményező személlyel (a kérelmezővel, azaz a hotline szolgálat működtetőjével) szemben. A DRSZ szerint az eljárásban hozott döntés nem változtatható meg, azonban .hu nyilvántartó a domain használó keresetének helyt adó végrehajtható bírósági határozat esetén az eredeti állapotot helyreállítja.

A HDF döntései ugyan nyilvánosak, azokat az alternatív vitarendező fórum weboldalán közéteszik, azonban az eljárási szabályzat alapján az így nyilvánosságra hozott döntések nem fogják tartalmazni az intézkedéssel érintett domain nevet.

Észrevételek

A fentiekből látható, hogy a .hu tartomány nyilvántartója egy új vitarendezési megoldást vezet be a magyar internetes névtérbe, amely már nem pusztán a domain nevek jelentéstartama miatt keletkezett vitás helyzetekben nyújt alternatívát, hanem egy adott domain név alatt elérhető jogsértő tartalom esetében teszi lehetővé, hogy a domain név rövid időn belül történő lekapcsolása révén a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön vagy legalábbis megnehezüljön. Ezzel az intézkedéssel erősödik a jogsértések bejelentését lehetővé tevő hotline szolgálatok mozgástere is. Ez természetesen üdvözlendő újítás. A magam részéről remélem, hogy az új eljárás a jövőben segíteni fog az olyan botrányos „szolgáltatások" mielőbbi megszüntetésében, mint amelyekre a cikk elején is hivatkoztam. Természetesen ez az eljárás sem alkalmas annak megakadályozására, hogy a jogsértő tartalom ne jelenjen meg néhány óra múlva az internet egy másik szegletében, ez azonban az kétségtelenül internet sajátosságainak tudható be, és semmiképpen sem róható fel sem a .hu nyilvántartójának, sem a magyar hatóságoknak.

Az alábbiakban néhány olyan észrevételt osztok meg, amelyeket megfontolásra javaslok azoknak, akik a vonatkozó szabályok meghatározására jogosultak.

A fenti eljárás célja – ahogyan azt a fentiekben szó szerint is idéztem – elsősorban a személyiségi jogokat sértő, pedofil, rasszista, drogfogyasztás propagáló, adathalász és egyéb hasonló típusú jogsértő információk elleni hatékony fellépés. A HDF eljárási szabályzata szerint ugyanakkor az eljárás egyik előfeltétele az, hogy a hotline szolgáltatója a jogsértő tartalom eltávolítására előzetesen kíséreltet tett az értesítési-eltávolítási eljárás útján. Az értesítési-eltávolítási eljárás viszont kizárólag szerzői és szomszédos jogokat, adatbázison fennálló jogokat vagy védjegyjogot sértő tartalom esetében vehető igénybe. A HDF eljárási szabályzata nem sorolja fel ezeket a jogokat a „jogsértő információ" definíciójánál, továbbá az ISZT-től szóban azt a megerősítést kaptam, hogy ez az eljárás nem is az ilyen típusú viták megoldására hivatott. Tehát a HDF eljárási szabályzat egy olyan előfeltételt tartalmaz, amely a szabályzatban felsorolt jogsértő tartalmak esetében nem vehetők igénybe, hiszen kizárt, hogy például személyiségi jogokat sértő tartalom értesítési-eltávolítási eljárás útján kerüljön eltávolításra. Más irányból közelítve ugyanehhez a feltételhez, felvethető a kérdés, hogy ha az értesítési-eltávolítási eljárás valóban előfeltétel, akkor ebből szükségszerűen az is következik-e, hogy a szerzői és szomszédos jogokat, adatbázison fennálló jogokat vagy védjegyjogot sértő tartalom esetében is igénybe vehető a HDF eljárás? Ha igen, akkor ez ellentétben áll az ISZT-től kapott szóbeli tájékoztatással, amely szerint ez nem vehető igénybe az ilyen típusú jogsértések esetében. További probléma az értesítési-eltávolítási eljárással kapcsolatban, hogy azt a szerzői vagy szomszédos jogok jogosultja, az adatbázison fennálló jogok jogosultja vagy az adott védjegy jogosultja kezdeményezheti. A hotline szolgálat tehát alapesetben nem, hacsak erre nem kap közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást. Erősen kétlem, hogy erre a gyakorlatban sor kerülne. Következésképpen több ok miatt is szinte lehetetlennek látszik, hogy a HDF eljárás kérelmezője, azaz a hotline szolgálat értesítési-eltávolítási eljárást kezdeményezzen. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a szabályzat e pontja (4.2 pont d) alpont) nem csak az értesítési-eltávolítási eljárásra utal, hanem a következőket is tartalmazza

illetve, hogy a Domain használójának a jogsértő információ eltávolítása, vagy a hozzáférés megakadályozása céljából történő megkeresése nem vezetett eredményre"

Kérdés, hogy a fenti az esetben az „illetve" kötőszó helyes értelmezése „vagy" vagy pedig „és". Hajlok arra, hogy ebben az esetben az előbbi, tehát a vagylagos értelmezés a helyes, máskülönben – a fentiekben részletezett okok miatt – nehezen működhetne az eljárás. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy szerencsés lenne az értesítési-eltávolítási eljárásra vonatkozó előfeltételt törölni, vagy ellenkező esetben nevesíteni, hogy a szerzői és szomszédos jogokat, adatbázison fennálló jogokat vagy védjegyjogot sértő tartalom esetében is igénybe vehető a HDF eljárás. Utóbbi esetben természetesen az „illetve" kötő használatát javaslom felülvizsgálni, amivel el lehetne oszlatni az ezzel kapcsolatos értelmezési nehézségeket.

Az „illetve" kötőszó a HDF eljárási szabályzat más részében is vezethet értelmezési nehézségekhez, ugyanis ez a kérelemnek a domain használó részére való megküldésére vonatkozó rendelkezésekben is megjelenik:

„A kérelmet, illetve az eljárásban keletkezett dokumentumokat elektronikus úton a Kérelmezettnek a Domain whois nyilvántartásában szereplő e-mail címére, illetve adminisztratív kapcsolattartójának e-mail címére, a Kérelmezőnek pedig a kérelemben megjelölt e-mail címére kell megküldeni. [...] Amennyiben a Kérelmezett (illetve adminisztratív kapcsolattartója) e-mail címére háromszori, egymás között legalább két munkanap különbséggel történő megküldés sem volt sikeres, úgy a HDF e tényt a Nyilvántartó felé jelezve kezdeményezi a Domain használója elleni eljárást azon a címen, hogy a megadott adatok nem valósak."

Mi történik akkor, ha a küldemény megküldése ugyan a domain használójának (a kérelmezettnek) az e-mail címére nem, de az adminisztratív kapcsolattartójának e-mail címére sikeresen megtörténik? Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a domain név visszavonására is sor kerülhet, ami önmagában egy rendkívül súlyos következmény, ez nem pusztán elméleti probléma. Tegyük fel, hogy a küldemény megküldése a domain név használójának e-mail címére sikertelen, viszont az adminisztratív kapcsolattartó e-mail címére sikeres. Ebben az esetben a domain név visszavonásra kerülhet? Sajnos erre a kérdésre a HDF eljárási szabályzat jelen formájában nem ad választ, amit minél hamarabb orvosolni kéne. Az alábbi szövegezést javaslom, tekintettel a DRSZ 6.5 pontjának jelenlegi megfogalmazására, amely mind a domain név használója, mind az adminisztratív kapcsolattartó vonatkozásában előírja, hogy ezeknek az adatoknak naprakésznek kell lenniük:

„A kérelmet, illetve az eljárásban keletkezett dokumentumokat elektronikus úton a Kérelmezettnek a Domain whois nyilvántartásában szereplő e-mail címére, és adminisztratív kapcsolattartójának e-mail címére, a Kérelmezőnek pedig a kérelemben megjelölt e-mail címére kell megküldeni. [...] Amennyiben a Kérelmezett (vagy adminisztratív kapcsolattartója) e-mail címére háromszori, egymás között legalább két munkanap különbséggel történő megküldés sem volt sikeres, úgy a HDF e tényt a Nyilvántartó felé jelezve kezdeményezi a Domain használója elleni eljárást azon a címen, hogy a megadott adatok nem valósak."

A HDF eljárás megindításának egyik további előfeltétele, hogy a kérelmező, azaz a hotline szolgálat

„a Domain alatt közölt jogsértő információról elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott archív mentést készített"

A fenti feltétel nyilvánvalóan a bizonyítást hivatott megkönnyíteni arra az esetre, ha az eljárást követően a jogsértő információ törlésre kerül a domain név alól. Álláspontom szerint ebben az esetben feltétlenül szükséges lenne az elektronikus aláírással kapcsolatban rögzíteni, hogy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, bár a jogsértések jelentőségére tekintettel nem tartom indokolatlannak azt sem, hogy erre kizárólag minősített elektronikus aláírás alkalmazásával kerülhessen sor. Továbbá az archív mentés készítésének módja tekintetében is indokoltnak tartanám a további részletek rögzítését. Jelenleg bizonyítási célra a közjegyző által a honlapról felvett ténytanúsítvány (vagy egyéb hasonló célt szolgáló közokirat) a legalkalmasabb, hiszen ez nemcsak azt igazolja, hogy egy adott pillanatban milyen tartalom volt elérhető egy adott oldalon, de azt is, hogy az adott honlap valóban az interneten volt megtalálható és azt senki sem manipulálta. Kétségtelen, hogy a közjegyző bevonása a bizonyítékok rögzítésének folyamatát hosszabbá és költségessé teszi. Érhető az is, hogy valós igény van arra, hogy a HDF eljárásban ennél egyszerűbben lehessen a bizonyítékot rögzíteni. Úgy gondolom, hogy a HDF eljárásban is felvázolt alternatív megoldás esetében azonban szükséges a részletek kifejtése, különösen az elektronikus aláírással kapcsolatban.

A HDF eljárásban a döntnökök függetlenül járnak el, valamint a felek előterjesztései és az interneten elérhető információk alapján hozzák meg a döntésüket. Ugyanakkor a HDF eljárási szabályzat tartalmaz egy olyan vélelmet, amely szerintem indokolatlanul korlátozza az eljáró döntnökök mérlegelési lehetőségét:

„A Kérelmezettet tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben álláspontját nem közli, vagy a jogsértő információhoz való hozzáférést nem szünteti meg, úgy vélelmezni kell a kérelemben foglaltak elismerését [...]" (4.4 pont)

Amennyiben a kérelmezett (a domain név használója) a kérelmet kézhez kapja, gyakorlatilag három különböző lehetőség áll előtte:

a) a jogsértő információhoz való hozzáférést megszünteti, ami miatt az eljárás érdemi döntés nélkül megszűnik;

b) a hozzáférést nem szünteti meg és nem nyilatkozik; vagy

c) a hozzáférést nem szünteti meg, de nyilatkozik és a kérelmet vitatja.

A HDF eljárási szabályzat fenti idézett 4.4 pontja – különösen a „vagy" kötőszó használata miatt – jelenlegi formájában értelmezhető úgy, hogy a fenti c) esetre is vonatkozik. Tegyük fel, hogy a domain név használója a hozzáférést nem szünteti meg, de nyilatkozik és a kérelmet vitatja. Ebben az esetben a fenti 4.4 pontban foglalt első feltétel (álláspontját nem közli) nyilvánvalóan nem áll fenn. A második feltétel (a hozzáférést nem szüntette meg) ugyanakkor kétségtelenül fennáll. A két feltétel között a kapcsolat vagylagos, ami azt jelenti, hogy önmagában az egyik feltétel fennállta estében is beáll a vélelem. Ez pedig gyakorlatilag azzal jár, hogy a domain név használója hiába vitatja a kérelmet, az eljáró döntnököknek vélelmezniük kell a kérelemben foglaltakat elismerését, ami pedig nem hagy sok kétséget a végső döntés tartalmát illetően. Álláspontom szerint ez a döntnökök mérlegelési jogkörét indokolatlanul korlátozó vélelmet szűkíteni kell a fenti b) esetre, azaz arra, amikor a domain név használója nem nyilatkozik, máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy minden ilyen eljárás a domain név felfüggesztésével zárul. Ezért a HDF eljárási szabályzat fenti idézett 4.4 pontjában a „vagy a jogsértő információhoz való hozzáférést nem szünteti meg" mondatrész törlését, vagy ha erre nem kerül sor, akkor legalább „vagy" helyett „és" használatát.

Végül, a HDF eljárási szabályzat nem rendezi az eljárásban felfüggesztett és zárolt domain nevek további sorsát. A zárolás szó használata arra enged következtetni, hogy ezek a domain nevek meghatározatlan ideig a nyilvántartó kezelésében maradnak. Előfordulhat ugyanakkor, hogy olyan domain nevek kerülnek így zárolásra, amelyek önmagukban nem jogsértőek, így azokat akár újra ki lehetne osztani. Ezért megfontolásra érdemesnek tartom, hogy bizonyos idő elteltét követően ezek a domain nevek a korábbi használójuktól visszavonásra kerüljenek, majd újra szabadon regisztrálhatóak legyenek.

Domain nevek felmondása spam miatt

Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a DRSZ 2012. január 1-jei módosítása egyúttal megteremtette annak lehetőségét is, hogy a regisztrátorok felmondhassák azon .hu domain nevek fenntartására vonatkozó szerződéseket, amelyeket kéretlen levelek küldésére használnak. A DRSZ kiegészített 4.1. pontja szerint

„A Regisztrátor a felmondással párhuzamosan beszüntetheti a delegálás műszaki szolgáltatását is, különösen, [...] ha a domain nevet a Hálózathasználati Irányelvekben foglaltakkal ellentétes módon, különösen annak 4. pontjába ütközve spam küldésére, illetve a domain név alatt spamben hirdetett áru vagy szolgáltatás felkínálására használják."

A Hálózathasználati Irányelvek hivatkozott 4., az elektronikus levelezésre vonatkozó irányelvek című fejezete többek között az alábbiakat tartalmazza:

„4.1. Tilos a szolgáltató hálózatát vagy szervereit nagy terjedelmű vagy nagy mennyiségű levelek, illetve kéretlen kereskedelmi üzenetek (együttesen spam) küldésére használni. Ilyennek minősülhetnek többek között a kereskedelmi reklámok, tájékoztató bejelentések, karitatív kérések, aláírásgyűjtések és politikai vagy vallási röpiratok. Hasonló tartalmú üzeneteket csak akkor szabad küldeni, ha valaki ezeket kifejezetten igényli (l. elektronikus kereskedelmi törvény).

4.2. Tilos a szolgáltató hálózatát vagy szervereit kéretlen, nagy mennyiségű, illetve kereskedelmi elektronikus levelekre való válaszok begyűjtésére használni. Tilos a szolgáltató hálózatán igénybe vett, illetve az ügyfél által nyújtott bármely szolgáltatást a 4.1. pontban leírt módon reklámozni."

A cikk szerzője dr. Halász Bálint, az Eördögh Bird & Bird Ügyvédi Irodával együttműködő, információs technológiára és szellemi alkotások jogára szakosodott ügyvéd.

Dr. Halász Bálint
Tel: +36 1 799 2000
Fax: +36 1 799 2088
balint.halasz@twobirds.com

 

Forrás: http://eszerint.blog.hu/2012/01/05/rovidesen_a_hu_alatt_is_megindulhatnak_a_domain-zarolasok

Tetszett a cikk? Megér egy lájkot?
címkék: ISZT-TT

kapcsolódó cikkek:

Tetszett a cikk? Ossza meg ismerőseivel « vissza az előző oldalra
Hozzászólok
0 hozzászólás
 
Szóljon hozzá Ön is!
Név:

E-mail:

Weboldal:

Beléphet Facebook e-mail/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Facebook profilommal szólok hozzá

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Ide írhatja a hozzászólása szövegét:

Kérjük, írja be a képen látható szöveget:
Új ellenörző kód

nyomtatás küldés
Keresés szakértőink válaszai között

Kérdezzen Ön is szakértőnktől!