A domaint nem kapja meg, hiába van azonos nevű cége

A domaint nem kapja meg, hiába van azonos nevű cége

Az ISZT Tanácsadó Testület a best-online.hu domain ügyében foglalt állást.

A best-online.hu domain ügyében a Sanoma Budapest Zrt. panaszos (a továbbiakban: Panaszos) fordult regisztrátora útján a Tanácsadó Testülethez. A Panaszos előadása szerint 2001 óta adja ki a BEST Magazin c. kiadványt, amely „indulása óta az egyik legolvasottabb sztármagazinná vált”, és amely elektronikus formában is elérhető, így a BEST Magazin megjelölés az Internet-felhasználók körében is széles körben ismert. A magazinhoz kapcsolódóan Panaszos több védjegyoltalmat is szerzett, így jogosultja pl. a „BEST Magazin – Amiről beszélnek” védjegynek, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett nyilvántartásban a 16. és 41. áruosztályban 2003-ban került lajstromozásra. A BEST márkanév építésére előadása szerint Panaszos jelentős mennyiségű anyagi és emberi erőforrást fordított, a nevet a fogyasztók a Panaszossal és annak termékeivel kapcsolják össze. Panaszos szerint az igénylő Briák Pál (a továbbiakban: Igénylő) által a tárgyi domainre benyújtott igénylés sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §-ában megfogalmazott, a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatására vonatkozó tilalmat. Panaszos szerint a domain regisztrációjával és az azt követő valószínűsíthető használattal Igénylő piaci szereplővé válna, márpedig a hivatkozott generálklauzula veszélyeztető magatartásra vonatkozóan is érvényesül. Panaszos szerint az igénylés sérti a Tpvt. 6. §-át is, amelynek értelmében tilos a versenytárs hozzájárulása nélkül a szolgáltatásokat olyan jellegzetes megjelöléssel ellátni, amelyről – akár csak asszociáció útján – a versenytársat vagy annak szolgáltatásait szokták felismerni. A Panaszos szerint az igénylés sérti a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1987. évi XI. törvény (Vt.) rendelkezéseit és védjegybitorlást a Panaszos védjegyei és az Igénylő által igényelt domain, valamint a szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt, de még eltérő áruosztályban történő használat esetén is, tekintettel arra, hogy Panaszos szerint védjegyei a Vt. szerinti jóhírnevet szerzett védjegyek. Végül Panaszos szerint az igénylés megtévesztő, mivel az Internet-felhasználókban azt a benyomást keltheti, hogy a domain alatti tartalom Panaszos sajtópiaci tevékenységével kapcsolatos, illetőleg a domain alatt a BEST Magazin elektronikus kiadása érhető el. A fentiek alapján Panaszos kérte a Tanácsadó Testülettől, hogy állapítsa meg Panaszos „igénylésének teljesíthetetlenségét” és Igénylő igényének teljesíthetőségét.
Az Igénylő viszontválaszában előadta, hogy a domain megválasztása és Best Online Kft. elnevezésű cége megalapítása előtt megvizsgálta a vonatkozó adatbázisokat és védjegykutatást végzett. Előadta, hogy Panaszos a domainre a hivatkozott védjegy alapján nem rendelkezik prioritásos igénnyel, továbbá hivatkozott cégbejegyzésének megtörténtére. Igénylő szerint a megtévesztő helyzetet az hozná létre, ha a társasága elnevezésével azonos domaint a BEST Magazin használná. Igénylő hivatkozott arra, hogy cégének bejegyzését Panaszos igénylését megelőzően kezdeményezte a cégbíróságnál, végül saját igénye teljesíthetőségének és Panaszos igénye teljesíthetetlenségének kimondását kérte.

Panaszos viszontválaszában további olyan védjegyeire hivatkozott, amelyekben a BEST megjelölés hangsúlyosan szerepel, így pl. a 173 975 lajstromszámú ábrás védjegyre, amelyben az ábra 90%-át a BEST szóelem teszi ki. Panaszos hivatkozott a Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalására, valamint a Vt. 12. és 27. §-aira azon álláspontjának megalapozása végett, hogy a domain igénylése önmagában is megvalósíthat védjegybitorlást. Panaszos a továbbiakban előadta, hogy a domain használata megtévesztő helyzetet eredményezne, mivel az „online” szó a nyomtatott sajtótól (ill. Panaszos nyomtatott formában megjelenő termékétől) való elhatárolást szolgálja, végül hivatkozott arra, hogy az Igénylő Briák Pálnak a domainre prioritásos igénye nincs. Mindezek alapján Panaszos annak megállapítását kérte, hogy a domain delegálása sértené jóhírnevű, a BEST megjelölést hangsúlyosan tartalmazó védjegyeihez fűződő jogait, valamint megtévesztené a fogyasztókat. Panaszos annak kimondását is kérte, hogy Igénylő nem jogosult prioritásos igénylés benyújtására a domainnel kapcsolatban, így a kifogás benyújtása a Domain Regisztrációs Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) értelmében jogszerű.
Viszontválaszában Igénylő előadta, hogy a Best-Online szóösszetétel használatára Panaszost annak védjegyei nem jogosítják fel. Álláspontja szerint a „best” szót az MSZH szerint „levédetni” nem lehet, mert közhasználatú kifejezésről van szó. Igénylő cége autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozik, a best szó használata tevékenysége kapcsán a „legjobb” értelemben indokolt. Igénylő vitatja Panaszos védjegyjogi érveit, s hivatkozik arra, hogy a bestonline.hu domain magánszemély birtokában van.
A Szabályzat 1.3.2. pontja szerint „[a]z egyes igények teljesítése általában azok nyilvántartásba vételének sorrendjében történik. Kivétel, hogy a nem prioritásos igény teljesítését más, ugyanazon domain névre vonatkozó, de később nyilvántartásba vett igény teljesítése megelőzi, ha ez utóbbi igény
a) prioritásos eljárással kerül feldolgozásra és
b) a prioritás alapja a nem prioritásos igény nyilvántartásba vételét megelőző és
c) nyilvántartásba vétele a prioritással nem rendelkező igény nyilvántartásba vételét követő 14. nap végéig megtörtént.”

A Szabályzat 1.4.1. pontja szerint „Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást közvetlenül a .hu közdomain alá kérik, és amelyeknél a választott domain név:
a) a domain-igénylő szervezet hivatalos hatósági (közigazgatási vagy bírósági) bejegyzését igazoló dokumentumban, illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban a szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezéssel azonos karaktersorozat, vagy
b) a domain-igénylő számára vagy a domain igénylésre a domain-igénylőnek meghatalmazást adó számára, mint jogosult számára a lajstromozott védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás védjegy esetén az ábrán szereplő teljes szöveg), mint karaktersorozat (szó, szavak).”

A TT elsőként azt vizsgálta, minősülhet-e prioritásosnak Igénylő igénylése. A Tanácsadó Testület rámutat arra, hogy Briák Pál igénylésének nyilvántartásba vétele 2008. február 26-án megtörtént, míg a Best Online Kft. létesítő okiratának kelte 2008. március 18., a cégbejegyzés dátuma 2008 március 31. A Tanácsadó testület álláspontja szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy Briák Pál igénylése a Szabályzat 1.3.2. pontjának b) alpontjában foglalt követelménynek nem felel meg, mivel a prioritás alapja nem előzi meg a sorrendben első igénylő igénylésének nyilvántartásba vételét. Ez még abban az esetben sem lenne így, ha a prioritás alapjához rendelt időpont a létesítő okirat kelte volna, nem a cégbejegyzés időpontja; a Testület azonban már 1/2000. (IV. 5.) Elvi Állásfoglalásában kimondta, hogy „prioritásos igényt csak már ténylegesen bejegyzett cégnévre lehet alapozni”, és a hatályos Szabályzat 1.4.1 a) pontját a 2006. évi IV. törvény szabályozását is tekintetbe véve továbbra is így értelmezi (lásd még a 15/2007. (VIII. 24.) Állásfoglalást is). A Testület megjegyzi azt is, hogy a prioritásos feldolgozást még a prioritás alapjának az igénylést megelőző fennállása esetén is kizárná az, hogy Igénylő nem egyezik meg a prioritás alanyával (a Best Online Kft.-vel).

A Testület ezért a nyilvántartásba vétel elsőbbsége alapján a továbbiakban Igénylő igényének teljesíthetőségét vizsgálta.

A Szabályzat 2.2.2. pontja szerint „nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő.”

A megjelölés a TT álláspontja szerint nyilvánvalóan nem megbotránkozást, félelmet keltő, így adott esetben csupán a jogellenesség és a megtévesztő minőség vizsgálandó.
A TT állandó gyakorlata szerint a megtévesztés lehetőségét minden egyedi esetben külön, az eset összes körülményére tekintettel kell vizsgálni. A Testület az eset összes körülményének mérlegelésével megállapította, hogy Briák Pál igénylése vonatkozásában – különös tekintettel a BEST Magazin sajtópiaci közismertségére, és az „online” szó azon, a fogyasztók széles köre számára ismert, általános használatára, amely valamely papíralapú sajtótermék internetes megjelenésére utal – megállapítható az, hogy a domain igénylése és használata gyaníthatóan megtévesztő lenne. Mivel a Tanácsadó Testület szerint Igénylő által a domain a Szabályzat 2.2.2. pontjának c) pontja alapján nem választható, a Testület a továbbiakban nem tartotta szükségesnek a jogellenesség körében a védjegyjogi és versenyjogi kérdések vizsgálatát.
A fentiek alapján a Briák Pál által a best-online domain vonatkozásában benyújtott igénylés nem teljesíthető, a domain a Sanoma Budapest Zrt. számára delegálandó.

Forrás: ISZT TT honlap

 

menu
menu