Milliókat fizetett a magyar Lidl a domain nevéért

A Lidl áruházlánc január közepén jelentette be, hogy a Magyar Telekommal együttműködésben saját márkanéven mobiltelefon szolgáltatásba kezd. A cég a német piacon már Lidl Mobile néven elindította szolgáltatását korábban, azonban Magyarországon úgy döntöttek, hogy Blue Mobile márkanéven értékesítik a szolgáltatást.

A piacon a versenytársak egyik kiemelten kezelt marketing eleme az internetes kommunikáció. A szolgáltatás nevének kiválasztásakor az ötlet gazdái vélhetően nem számoltak azzal, hogy a magyar felhasználók egy része a bluemobil.hu oldalon fogja keresni az információkat. A domain név azonban egy mobiltelefóniához is közvetlenül kapcsolódó vállalkozás használatában volt. Jogi úton a domain név megszerzése szinte reménytelen volt, hiszen a vállalkozás jogszerűen használta a domain nevet.

A Lidl számára két lehetőség kínálkozott: vagy másik néven belépni a piacra vagy megvásárolni a domain nevet. A legnagyobb cégek egy új márkanév bevezetéséhez szükséges domain neveket legtöbbször egy fedő vállalkozás vagy egy közvetítő cég segítségével vásárolják meg. Ennek a magyarázata anyagi okokra vezethető vissza: amennyiben az eladó tudomást szerez a vevő kilétéről az árat az érdeklődő tőkeerejéhez igazítja.

A Lidl esetében sem történt más. A cég a Sedo-t, a domainipar egyik ismert brókerét kérte fel a webcím megvásárlására. A domain használója a Sedo megkeresésére 12000 $-t kért a webcímért, amelyet a Sedo által hetente kiadott hírlevél tanúsága szerint meg is kapott. Az ügylet január elején történt meg, azaz alig 10 nappal a Lidl piacra lépését megelőzően.

A domainabc.hu megkeresésére a domain nevet értékesítő Szabó György az adásvétel tényét nem cáfolta, azonban az eladási árra vonatkozóan nem kívánt információkat megosztani munkatársunkkal. „A Sedo megkeresése váratlanul ért, azt gondoltam, hogy egy környező országbeli kiszebb cég szeretne a piacra lépni hazánkban és ezért igyekeznek a domain nevet megszerezni.” – mondta Szabó György munkatársunknak. „Azzal, hogy a domain név a Lidl-nek kell, azzal csak az eladás után,  utólag szembesültem.”

A domain nevek nyilvános adatbázisa azonban az ügyben lévő további csavar létezésére is utal: a domain nevet nem közvetlenül a Lidl vagy valamelyik leányvállalata vásárolta meg Szabó úrtól, hanem Kovács Gergely, a Lidl magyarországi beszerzési igazgatója.

Jóhiszeműen azt kell, hogy gondoljuk, hogy ezen tranzakció szükségességét az támasztotta alá, hogy azon pár napig, ameddig a szolgáltatás neve nem került nyilvánosságra nem szerette volna a Lidl, hogy a termék egyértelmű neve alapján hamarabb nyilvánosságra kerüljön az információ. Az egyik versenytárs, a Telenor korábban a Djuice nevű termékének kampányát a titokzatosságra alapozta, azonban pontosan egy domain regisztráció miatt hullott le a lepel hamarabb, mint ahogyan azt az akkori Pannon marketinges munkatársai szerették volna.

A kényszerű domain vásárlási ügylet lebonyolítását a Lidl a lehető legjobban kezelte: egy már-már kihagyhatatlan ajánlattal állt elő megbízottja, amelyre a terveknek megfelelően a domain használója „rá is harapott.” A Lidl egyik versenytársát segítségül hívva azt mondhatjuk: most a Lidl volt a Profi.

Eladóként is lehetünk okosak

Vajon hibázott-e az eladó? Volt-e lehetősége arra, hogy magasabb vételárat kapjon a domainért?

A Microsoft a bing domain nevek megvásárlásához annó egy francia céget hozott létre. Ez is igazolja, hogy az érdeklődő személye legtöbbször nagyon nehezen deríthető ki.  Az esetek többsgében azonban az, aki egy közvetítő cég bevonására is áldoz vélhetően egyéb megelőző lépéseket is tesz a márkanév bebiztosítása érdekében és gyakran nyomokat hagy a cég.
Árulkodó információ lehet, hogy a cég a globálisan használt márkaneveket a környező országokban lefoglalja az ország végződése alatt. A vevő szándékra utal, ha  a domain név elírt változatát, esetleg ékezetes vagy kötőjeles változatát a vevő hamarabb lefoglalja, mint ahogyan ajánlatot tenne a megvásárolni kívánt domain névre. A .co.hu vagy más ismertebb végződésű (.com, .eu) webcímet tartalékként bejegyezik a cégek, ha esetleg a megvenni kívánt domain név megvásárlása sikertelenül zárulna. A domain nevek nyilvános adatbázisa gyakran értékes információkat rejt. A domaint kiszolgáló DNS, az oldal alatt megjelenő weboldal forráskódja szintén a vevő kilétére utalhat.

A fentieken kívül azonban számos információ rejtőzhet meg, amely a világháló segítségével kideríthető. Eladóként is érdemes olyan céget megbízni a domain név közvetítésével, aki ismeri a domain adás-vételek folyamatát és a legutolsó piaci mozgásokat. Egy szakértő cég eladót képviselve könnyebben tornázhatja fel az árat.