Halott popsztár domain nevén vitáznak

Halott popsztár domain nevén vitáznak

Vitássá vált a 2004-ben elhunyt Laura Branigan nevéhez kapcsolódó „laurabranigan.com” kezelési joga. Az ügyben eljáró döntnök elutasította a rajongói oldal üzemeltetőjét támadó keresetet.

Laura Branigan első slágere az 1982-es Gloria című dal volt, amelyet a Flasdance című film betétdalaként is megismerhetett a közönség. A dal 36 héten át vezette a slágerlistákat és Grammy-díjra is jelölték. Kedvelt slágere volt és a listák élére került a How I Am Supposed To Live Without You, de a közönség kedvence lett a Solitaire és a Self Control is. A színészkedéssel is próbálkozó énekesnő és dalszerző négy Grammy-jelölést is begyűjtött karrierje során, nevéhez fűződik még a Szellemirtók című film zenéje is.
Az énekesnő családja szerint a sztár 2004. augusztusában már hetek óta súlyos fejfájásra panaszkodott, de nem ment el orvoshoz. 47 éves korában, álmában érte a halál, amit az agyában keletkezett értágulat okozott.
A vitatott laurabranigan.com domaint Jason Fiore regisztrálta 1998. november 6-án, elmondása szerint a művész szóbeli engedélye alapján. Az oldal egyrészt rajongói oldalként működik, másrészt különféle, a művésznőhöz kapcsolódó árucikkek népszerűsítésével és értékesítésével is foglalkozik (poszterek, zenei anyagok, stb.).

Az Other Half vállalat 2005. novemberében fordult a WIPO mellett működő Választottbírósághoz azzal kéréssel, hogy a laurabranigan.com domaint döntésükkel kötelezzék a név használóját a név átadására.
A cég saját magát egy Pennsylvániában bejegyzett társaságként mutatta be, amelynek alapítói Kathy Golik, Vincent Golik és formáisan maga Laura Branigan is.
Kérésüket arra alapozták, hogy a domain tartalmazza az énekesnő nevét, amely része a kapcsolódó védjegynek. A cég saját állítása szerint Laura Branigan képviselője, mivel a művésznő egy saját maga által fogalmazott megállapodás keretében átadta illetve kiterjesztette az Other Half-ra minden jogát és licenszét és védjegyét a szerzői jogok tiszteletben tartásával. A cég álláspontja szerint ez a szerződés a művésznő 2004-ben bekövetkezett halála után is érvényes.
Beterjesztették az említett megállapodás szövegét, amelyben a művésznő név szerint is említi az alperest: Szeretném, hogy a Jason kezelésében lévő domain-nevek is a Other Half-hoz kerüljenek.”
Véleményük szerint az alperes kihasználta az énekesnő és szövegíró népszerűségét és hírnevét, akinek 1981. óta több mint 10 millió példányban keltek el a lemezei, és honlapját a művésznő engedélye nélkül, rosszhiszeműen regisztrálta, anyagi haszon szerzésére használja.
Ezért kérte az eljáró döntnököt, hogy a utasítsa a regisztrátort, hogy a vitatott nevet utalja át a cég kezelésébe.
Az alperes rámutatott, hogy az Other Half nem igazolta, hogy a „Laura Branigan” névvel kapcsolatban bejegyzett védjeggyel rendelkezne. Elmondta, hogy Laura Branigannel és a menedzsmentjével való kapcsolata baráti volt, és segítették a tevékenységét egészen mostanáig, ebbe pedig az is beletartozott, hogy szolgáltattak részére információkat a művésznővel kapcsolatos eseményekről.
A rosszhiszeműséggel kapcsolatban kijelentette, hogy a művésznő szóbeli felhatalmazása alapján hozta létre az oldalt, továbbá, hogy a Laura Branigannel kapcsolatos áruk és anyagok értékesítése során mindvégig a szerzői jogok tiszteletben tartásával jártak el, az internetes eladás, a szerzői jogdíjak és minden egyéb bevétellel kapcsolatban, amely a művésznő vagyonát érintheti.
Az ilyen típusú perekben három kérdést vizsgál a Bíróság:
1, A vitatott domain-nevek megegyeznek-e, vagy megtévesztően hasonlóak-e a védjegyhez, amelynek használatára a panaszos jogosult?
2. Az alperes cégnek fűződik-e joga vagy jogos érdeke a vitatott domain-névhez?
3. A domaint rosszhiszeműen jegyezték-e be?
A Bíróság már az első feltétel fennállását is vitatta, kérdéses volt, hogy beszélhetünk-e itt védjegyről, és ha igen, az vajon a felperes Other Halfhoz tartozik-e.
A védjegy nincs bejegyezve, így a társaság ezen az alapon nem rendelkezhet a jogokkal.
A másik problémát az okozta, hogy a hivatkozott megállapodás szövege szerint a szerződést ötévente meg kellene újítani, így a művésznő szándéka vélhetően nem terjedt ki a jogok halála esetére történő átadására. Emellett nem a jogok átadásáról, hanem kiterjesztéséről volt szó.
Külön figyelmet szenteltek annak a kikötésnek, hogy „kizárt, hogy akár Bírósági határozattal is megváltozzon ennek a szerződésnek a tartalma”, hiszen magánjogi megegyezéssel a hivatalos bíróságok fennhatósága nem zárható ki.
Végül az eljáró döntnök elutasította az Other Half keresetét, így a domain a jövőben is egy rajongói oldalt fog megjeleníteni.

menu
menu