Vége a Szovjetuniónak – az Interneten is

Vége a Szovjetuniónak – az Interneten is

Az egykori Szovjetunió .su domainje és a szintén múlttá vált Jugoszlávia .yu országkódja áll első helyen az ICANN „feketelistáján”, de a nemzetközi szervezetek számára létrehozott .int domain létjogosultságát is megvizsgálják.

Az utóbbi néhány évben olyan új webcímek jelentek meg az Interneten, mint az Európai Unió .eu domainje, vagy az utazási vállalkozások .travel kiterjesztése. Más domainek felett azonban eljárt az idő, így a központi felügyeletet ellátó ICANN immár szabadulna tőlük. A szervezet legutóbbi, brazíliai találkozóján arra keresték a választ, milyen rendben töröljék az idejétmúlt – elsősorban a már nem létező országokhoz kötődő – domaineket.

Letűnt országok, működő weboldalak

A törlendő végződések listájának élén a szovjet .su és a jugoszláv .yu domainek állnak. Gondot jelent azonban, hogy bár az országok már nem léteznek, a két említett névtérben manapság is több millió weboldal működik. És nem csak ez okoz fejtörést az ICANN szakembereinek. Például Kelet Timor korábbi .tp domainjéhez is tartozik hozzávetőleg 150000 webhely, holott már a .tl a hivatalos országkód. Ellenben a Nagy Britanniát (Great Britain) jelölő .gb-vel nem lesz gond, mert azt senki sem használja – az angolok ugyanis a .uk (United Kingdom – Egyesült Királyság) mellett tették le a voksukat.

A kódolók

Az ICANN az országkódok létrehozásakor az International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványtestület) által létrehozott jelöléseket veszi alapul. Az utóbbi szerv pedig az ENSZ-től származó információkra alapoz. Problémák főleg akkor keletkezhetnek, ha a fent említettek valamelyike új kódot ad egy országnak, vagy esetleg egy korábbi jelelölést más államhoz rendel hozzá.
Csehszlovákia .cs dominjére már nem volt szükség, miután az ország szétvált a Cseh Köztársaságra (.cz) és Szlovákiára (.sk). Így Jugoszlávia megszűnése után az újonnan létrejött Szerbia és Montenegró közösség kapta a .cs jelölést. Azonban mielőtt használatba vették volna, ők is kettéváltak Szerbiára (.rs) és Montenegróra (.me).

Egyéb esetek

Más domainek is haszontalanná váltak az idők folyamán. Közéjük tartozik például Kelet-Németország .dd, és Zaire .zr országkódja. A nemzetközi szervezetek számára létrehozott .int domain létjogosultságát ugyancsak megvizsgálják, mivel az .org kiterjesztés jóval elterjedtebb.

Eljárási rend

Az ICANN szeretne eljárási rendet kidolgozni a fenti, és a hozzájuk hasonló esetek kezelésére. Ezért január 31-ig a javaslatokat várnak. A domaink megszüntetésére azonaban talán csak egy év múlva, vagy később kerülne sor, hogy időt hagyjanak a felhasználóknak a váltásra.
A kiterjesztések száma – ami a napokban jóváhagyott .asia-val együtt most 266 – feltehetően csak átmenetileg csökken majd, hiszen az ICANN újabb domaintér bevezetését is tervezi. Többek között olyanokat, amelyek nem (csak) az angol abc betűit tartalmazzák.

menu
menu