A világ összes domain nevének legfelsőbb szintű koordinálását ellátó szerverek (root) – az Internet kialakulásának kezdeteitől fogva – az Egyesült Államok fennhatósága alatt álló szervezet látja el. Ezen gyakorlat megváltoztatását sürgető országok – köztük Franciaország és az Egyesült Királyság – azt szeretnék, hogy a feladatot egy nemzetközi szervezet által kijelölt intézet vegye át. A módosítást kezdeményezők azzal indokolják a kérésüket, hogy a jelenlegi gyakorlat folytonossága esetén sok ország hátrányos helyzetbe kerülhet. A változásokat sürgetők azonban egy – általuk váratlannak nevezhető – döntéssel találták szembe magukat: az Egyesült Államok kormányzati szinten a napokban határozott arról, hogy nem támogatja a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását, mivel az ilyen irányú változtatás az Internet biztonságát veszélyeztetné. A washingtoni döntésről a kereskedelmi tárca helyettes vezetője számolt be csütörtökön. A döntést Michael D. Gallagher így tolmácsolta: „az USA kormánya azt szeretné, hogy továbbra is változatlan formában az Egyesült Államok gondoskodhasson az Internetes nevek legfelsőbb szintű kiszolgálást végző root szerverek felügyeletéről, mivel ez a feladat hallatlanul nagy felelősséggel jár.”

Egy hiba gazdasági világválságot is eredményezhet

Az Egyesült Államok aggodalma jogosnak tűnhet, mert a root szerverek sérülése és nem megbízható kezelése gyakorlatilag a világgazdaság összeomlását is eredményezheti. A root szerverek kieséséhez hasonló esemény történt 2003 szeptemberében. Akkor egy speciális szerepkörrel felruházott szerver működésében fellépő hiba miatt a teljes szlovák Internet tartomány leállt. A kritikus két órában a bankok nem tudtak szolgáltatni, információs- és távközlési rendszerek tucatjai mondtak csődöt.

Előre a múltba!

Amerika mostani bejelentését sokan a USA pálfordulataként értelmezték, mivel 1998-ban a Kereskedelmi Minisztérium átengedte a 13 központi szerver felügyeletét a ICANN számára, bár ezen döntésük megváltoztatásának jogát már akkor is deklarálták. A mostani bejelentés azonban a 7 éve elindult folyamatokat ellenkező irányba fordíthatja vissza.
Patrik Faltström, nemzetközi szinten is elismert internetes szakértő a következőkkel bírálta az USA döntését:„Az nem fog működni hosszú távon, hogy az Egyesült Államok maga dönt az Internettel kapsolatos ügyek mindegyikéről” majd hozzátette: „egész egyszerűen nem jó,, hogy egy külső ország határozza meg, milyen változtatásokat lehet végrehajtani (a domainnév-rendszerben) például a Svéd domaintérben.”

Az internet ketté is szakadhat

Az USA centralizáló politikáját legélesebben kritizálók egyenesen azt vizionálják, hogy a döntésnek a legpesszimistább végkifejlete az is lehet, hogy az amerikai ellenőrzést elutasító országok saját domainnév-rendszert hoznak létre, ezáltal mintegy "kettétörve" a Világhálót, és így a bizonyos címek a világ meghatározott pontjairól nem lesznek elérhetők.
Ennek megelőzése céljából az egyes országok sürgetik valamely nemzetközi testület közbenjárását és közvetítését. Erre a szerepre legalkalmasabbnak az ENSZ Távközlési Unióját legalkalmasabbnak.
A változást sürgetők és az Egyesült Államok harcában egyelőre az utóbbi áll jobb pozícióban, azonban – a vitába egyre erőteljesebben bekapcsolódó politikai erők hatására – még változhatnak az erőviszonyok.