Felszállt az Orion

Felszállt az Orion

Az orionmárkabolt.hu domain ügyében döntött a TT

Az orionmárkabolt.hu domain nevet a Decontrol s.r.o (Szlovákia) igényelte. Az igénylés ellen jogi képviselője útján az Orion Elektronikai Kft. tett panaszt („Panaszos”). A panaszban a jogi képviselő előadta, hogy az ügyfele „több orion védjegy tulajdonosa”, és ezért az igénylés sérti a „védjegyhez fűződő jogait”, továbbá megtévesztésre alkalmas. A regisztrálás visszautasítását és törlését kérte, saját részre nem kérte delegálni. Ügyvédi meghatalmazást nem csatolt. 

A panaszra az Igénylő igen részletes beadványban reagált. Előadta, hogy az Orionmárkabolt Kft. megbízása alapján igényelte a domain nevet. Tételesen kifejtette, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni a Megbízója, miért a domain nevet választotta, és kötelezettséget vállalt arra is, hogy nyilvánvalóvá teszi, hogy semmilyen köze nincs a webshopnak az Orion márkához. Kifogásolta, hogy a Panaszos nem csatolt ügyvédi meghatalmazást.

A TT elsőként a befogadhatóságról döntött. Állandó gyakorlata szerint a nem csatolt, vagy rosszul fogalmazott meghatalmazás önmagában nem kizáró ok, a panaszt ezért befogadta és hiánypótlás keretében beszerezte a meghatalmazást.

Ezt követően a TT elvi éllel azt vizsgálta, hogy „megbízottként”, ügynökként elfogadható-e egy igénylő részéről az a hivatkozás, hogy megbízója „jogos érdekei védelmében” lép fel. A TT e tekintetben arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe veszi az Igénylő érveit, azonban a megbízója helyett nem hivatkozhat azokra a jogokra, amelyek kizárólag a megbízóját illetik meg. 
A TT gyakorlata teljesen következetes abban, hogy a többjelentésű domain nevek esetében körültekintően vizsgálja a névazonosság kérdését és a védjegykizárólagosság elvéből következő kizárási lehetőségeket. Egyedi vizsgálata során a TT mindig figyelembe veszi, hogy az igényelt név alatt milyen tevékenységet kíván az igénylő folytatni, továbbá azt is, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy megtévesztő módon, illetőleg a védjegy jó hírnevét kihasználva szeretné az igénylő megszerezni a domain nevet. Ugyanakkor a védjeggyel azonos köznevek esetében külön figyelmet szentel a vizsgálat során az áruosztálynak is az alábbiakra tekintettel:

A védjeggyel kapcsolatos jogokra a vonatkozó 1997. évi XI. törvény („Védjegytörvény”) 12. § alapján a védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ:„a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagyc) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Jelen esetben azonban az „orion” valóban olyan tulajdonnév, amely – ahogyan az Igénylő is jelezte – egy csillagkép is egyben. Ugyanakkor az „orionmárkabolt” kifejezés már nem köthető a csillagképhez, ez kifejezetten arra utal, hogy orion termékek árusítása történik. 
Az Orion Elektronikai Kft. valóban több „orion” szóvédjegy jogosultja, amelyek védettek a 7., 9., 11., 35., 39. áruosztályokban.  Az „orion” védjegy a „márkabolt” szóval kiegészítve” valóban arra utalhat, hogy a panaszos termékeinek forgalmazása történne. Bár a panaszos nem hivatkozott rá, a TT hangsúlyosan figyelembe vette, hogy az Igénylő előadásával ellentétben az orionmarkabolt.hu weboldalon hangsúlyosan szerepelnek a panaszos termékei.

Az a tény, hogy az Igénylő arra hivatkozik, hogy az „Orion Márkabolt Kft.” megbízásából igényelte a domain nevet, nem eredményezi azt, hogy a névazonosság miatti jogi védelem az ügynökként eljáró igénylőt is megillesse.

A fentiek alapján a TT a panaszossal egyetértésben arra a következtetésre jutott, hogy a delegálás teljesítése a DRSZ megsértése lenne, mivel az igénylés teljesítése esetén az Igénylő tevékenysége a Védjegytörvénybe ütközne, így az gyaníthatóan jogellenes, illetve megtévesztő.

 

Forrás: ISZT TT honlap

menu
menu