Budapesten jön a domainadó!

Budapesten jön a domainadó!

Akár tízezer domain használóját is érintheti a Főváros által bevezetni kívánt névhasználati díj.

Miskolc város néhány hónapja kísérletet tett arra, hogy egy helyi rendeletben szabályozza a domain nevekben a „Miskolc” karakterlánc használatát. A város döntéshozói egy korábbi, névhasználattal összefüggő rendelet módosításával kívánták elérni, hogy csak az használhassa a domain nevében a Miskolc szót, aki erre a településtől engedélyt kér. Az engedélyezés ingyenes és illetékmentes lett volna, azonban a szakmai szereplők felháborodását látva az előterjesztő visszavonta előterjesztését.

(Korábbi cikkünk: Megszületett az első bírság domain regisztráció miatt)

Budapest még Miskolcnál is tovább merészkedve igyekszik szabályozni – többek között – a domain nevekben használt karakterláncokat. A Budapest név és változatainak – Buda, Budai, Budapest, Budapesti, Budapest Főváros, Budapest Fővárosi, Főváros, Fővárosi, Pest, Pesti, Pest-Buda, Pest-Budai – felvételéről, illetve használatáról 1994-ben életbe lépett rendelet alapján cégek ezrei kérték – és kapták meg – a névhasználatot.

A Fővárosi Közgyűlés június 20-i ülésnapjára beterjesztett „Javaslat a „Budapest” név és változatai felvételéről, valamint használatáról szóló új önkormányzati rendelet megalkotására” című dokumentumból kiderül, hogy azon cégeknek, akik korlátlan időre kérik a „Budapest” karakterlánc használat egy domain névben azoknak 500 000 Ft-ot kell fizetniük ezért.

Indoklásként az előterjesztés szerint A névhasználati engedély birtokában az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok tevékenységük során bevételhez, haszonhoz jutottak a Budapest nevének vagy változatainak a cégnévben, domén névben … történő felhasználással.”

Az ügynek külön aktualitást ad az, hogy a .budapest, .buda és .pest karakterlánc legfelsőbb szintű domainkénti bejegyzésére vonatkozó pályázathoz támogató nyilatkozatot adott ki Tarlós István Főpolgármester egy amerikai cég számára. A díj bevezetését szabályozó rendelet egyik rendelkező pontja az említést tesz a legfelsőbb szintű domain névre vonatkozó kezdeményezésről:

„A Tisztelt Közgyűlés 440/2012. (III. 26.) számú határozatával támogatta a >>budapest<<, a >>pest<< és a >>buda<< internetes domain végződések (elsődleges domain nevek) regisztrálását. A Közgyűlés a 441/2012. (III. 26.) számú határozatával felhatalmazta a főpolgármestert, hogy az ICANN (International Corporation for Assigned Names and Numbers) által az interneten elérhető domén végződések körének bővítése céljára közzétett pályázaton indulni kívánó kérelmező/pályázó számára támogató hozzájárulást adjon. A felsorolt domén végződések használatának, engedélyezések részletes szabályait a pályázat lezárását követően, a pályázó nyertessége esetén lehet majd megállapítani, az előterjesztés mellékletét képező rendelet tervezet erre vonatkozó rendelkezéseket még nem tartalmaz.”

(Korábbi cikkünk:A .bud elbukott, de jöhet a .budapest)

Az új díj bevezetésére vonatkozó előterjesztés számos kérdést vet fel, amelyből néhányat a miskolci szabályozás kapcsán felmerült tapasztalatokból kiemelve adunk közre.

a) Miért nem kell fizetni az Önkormányzati cégeknek?

A rendelet mentességet ad a díjfizetés alól az önkormányzati tulajdonú cégek részére. Számos területen az önkormányzat által alapított vállalkozások versenytársai a piaci körülmények között működő cégeknek. A megkülönböztetés újabb versenyhátrányba sodorják a piaci alapokon működő cégeket.

b) A rendelet csak budapesti cégekre vonatkozik…

A miskolci előterjesztés során a BOON.hu regionális hírportál dr. Mayer Erika internetes szakjogász véleményét kérte az ügyben, aki az alábbi tájékoztatást adta:
„Egy önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Míg a személyi hatály a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Így domain név esetén meglehetősen érdekes az önkormányzati rendeletben engedélyhez kötni annak használatát. Ezek szerint ugyanis a miskolci székhelyű cégnek, vagy a miskolci lakosnak tilos, míg a Miskolcon kívüli címmel rendelkezőknek szabad lesz a „miskolc” megnevezés domain névben történő használata, külön engedély nélkül. Ez utóbbiakra ugyanis az önkormányzat nem alkothat kötelező érvényű szabályt. Piaci hátrányt tehát csak a miskolci cégek szenvednének.”

A fentiek értelmében bárki használhat olyan domain nevet, amely a Budapest és változataival azonos karakterláncokat tartalmazza, hiszen a helyi önkormányzatnak nincs lehetősége más településen működő vállalkozásokra érvényes rendeletet alkotni.

c) A domain nevek milyen mélységéig érvényes a rendelet?

A Budapest által előterjesztett rendelet „domén nevek” esetében szabályozza a díjfizetést, nem tesz különbséget a domain nevek szintjeiben, így a rendelet vonatkozik arra a cégre is, aki egy aldomainben (pl. budapest.varosom.hu, budapest.lap.hu) használja a nevet.

d) Betartható a rendelet?

Hogyan tudja betartani a rendeletben foglaltakat a jogalkotó a külföldi domain igénylők esetében, amikor számos domain végződés alatt (pl. .com) van lehetőség un. ID-shield szolgáltatás használatára, amely lehetőséget ad arra, hogy a domain tényleges igénylőjét elrejtse.

e) Mi történik azokkal, akik egyéb szerzett jog alapján használják a „védett karakterláncokat”?

Egy Budai vezetéknevű személy által alapított Budai és Társa Kft. köteles-e a díjat fizetni a budaiestarsa.hu domain után? Pesti Vilmos kisiparos a PestiVilmos.hu vagy Szabó Buda a szabobuda.hu után is 500 000 Ft-ot fog fizetni?

f) A kerületek további szabályozása hogyan fog történni? Hova kell majd a díjat fizetni?

Amennyiben pl. ÚjBuda is bevezeti a díjfizetési kötelezettséget az „újbuda” karakterláncra, akkor milyen arányban fogja a beszedett díjakat megosztani egymással a Főváros és Újbuda? Amennyiben nem lesz jogosult Újbuda a karakterlánc adóztatására a kettős adóztatás elkerülése miatt miként kívánja megosztani a befolyt díjakat a kerületekkel? Amennyiben nem kívánja megosztani, miért kerül hátrányba Újbuda Zuglóhoz képest csak azért, mert nevében szerepel a Buda karakterlánc?

g) Ha szerepel a védett karakterlánc, fizess!

Számos olyan eset létezik, amikor a védett karakterláncok jelentésétől függetlenül szerepelhet egy domain névben a védett szó. Például nem kizárólag Magyarországnak, hanem számos más értelemben is lehet fővárosa egy település. Van fővárosa a Balatonnak, a Tiszának, de Európa Kulturális Fővárosa sem Budapesthez köthető. Milyen jogalappal sajátítja ki a főváros karakterláncot Budapest?

www.tiszafovarosa.hu

menu
menu